A magyar nyelvi standardhoz kapcsolódó nyelvi ideológiák a romániai Banságban

A tanulmány a magyar nyelvi standarddal foglalkozik. A használt elméleti keret a nyelvi ideológiák kutatása, amelyet kiegészítettem a társalgáselemzés módszertanával. A nyelvi standard jellegzetesen ideológiai fogalom. A magyar nyelvészetben is nyelven kívüli jegyekkel definiálják a magyar nyelvi standard kifejezést. A magyar kultúra standard központú nyelvi kultúra, amelynek fő ismerve az, hogy a magyar nyelv alapjelentésben egyenlő standard változatával. Ez ellen a próbál tenni határtalanítás címen a szociólingvisták és a határon túli nyelvészek egy csoportja. A fő törekvésük a magyar standard fogalmat és ezzel együtt ’a magyar nyelv’ fogalmat befogadóbbá tenni. Az empirikus részben ismertetem a bánsági magyarokkal készült interjúkban előforduló standardhoz kapcsolódó diszkurzus jellemzőit. A bánsági magyarok a saját nyelvváltozatuk sajátosságait idegenszerűségnek tekintik. Az interjúalanyok a magyarországi standard magyarnak társadalmilag magasabb rangot tulajdonítanak. A nyelvi standardot összekapcsolják a nemzetiséggel is. Az interjúkban a magyar nyelvhez kapcsolható vélekedéseken kívül a román és a német nyelvről is találhatunk anyagot. A Bánságban vagy az adott helységben használt német lehet „szebb”, mint a Németországban használt. A német nyelvjárások képezhetik a helyi identitás részét még a magyaroknál is, a magyar helyi nyelvi elemek viszont nem. A magyar kultúra mindenképpen standardközpontú a Bánságban is, a német nyelvi kultúra nem az. Valószínű, hogy a magyar standarddal kapcsolatos ideológiák mindennapi magyar–magyar kommunikációs helyzetekre is hatással vannak.